Az Igazságügyi Minisztérium szerint őket teljesen kihagyták az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének elkészítéséből, ezért 30 oldalas elemzésben bizonygatják a kormány igazát. Közösen méltatta viszont a dokumentumot nyolc civil szervezet – bár ők is hozzáfűztek ahhoz egy több mint 50 oldalas árnyékjelentést.
A 27 uniós országra vonatkozó jogállamisági jelentés nyilvánosságra hozatala után néhány újságírónak lehetősége volt beszélgetni Vera Jourovával, a jogérvényesülésért felelős uniós biztossal. Ott volt az EUrológus is, hogy megkérdezzük, még mindig beteg demokráciának tartja-e Magyarországot.
Az igazságügyi miniszter szerint a Európai Bizottság jelentésének a forrásai nem megbízhatóak. Szerinte a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek egy finanszírozott nemzetközi hálózat részei.
Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A sajtószabadságot pedig több irányból fenyegetik kormányzati lépések.
Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság a jogállamiság tagállami helyzetéről szóló első jelentését, a kormány ez elé is lőhetett a testület alelnöke elleni kirohanással.
A WJP indexén még két helyet rontott Magyarország, pedig így is nagyjából 20 hellyel előrébb van a régió többi országa. Nem egyedi eset a miénk: harmadik éve több országban romlott a jogállamiság helyzete, mint ahányban javult.
A brüsszeli dokumentumban arról értekeznek majd, mi a helyzet a sajtóval és a korrupcióval a tagállamokban. Ezentúl minden évben készül ilyen.
